Korona, híd A korona fog teljes felszínét borító fogpótlás. Akkor készíti a fogorvos, ha fogszuvasodás vagy sérülés miatt kevés ép fogszövet maradt, vagy metszőfogak esetén esztétikai okból is készülhet. Hiányzó fog esetén a hiányt határoló két fogra koronát téve, velük egyben elkészítve a hiányzó fogak pótolhatóak, ezt nevezzük hídnak. A koronák leggyakrabban a fogíny széléig érnek, egy, a fogorvos által a fogon készített vállon rögzülnek, így átmenet nélkül megy át a korona a fogba, minek következtében a fogíny irritációja elkerülhető, a pótlás pedig észrevétlen maradhat. A korona illetve hídpótlás több ülésben készül. Első alkalommal a fog előkészítése történik, valamint a lenyomatvétel. Egy esetleges próbaülés után a következő ülésben ragasztja be a fogorvos a koronát, illetve hídpótlást. Héj
 A fogaknak többnyire csak az ajak felőli felszínére készített igen vékony (kb. 1/2 mm vastag) esztétikai kiegészítés.
A fogorvos legtöbbször szépészeti okból készíti, pl. ha túl sötét színû a fog, kedvezőtlen az alakja, túl nagy a hézag a szomszédos fogak között, vagy bármilyen esztétikia okból.
 A fog előkészítése szükséges hozzá, mely során az orvos kb. fél mm fogszövetet távolít el a fog legkülső rétegéből.
Készítheti direkt a fogorvos, vagy lenyomat alapján a fogtechnikus is. Rögzítése speciális ragasztóval történik a fogon, mely igen erős. Nagyon szép, esztétikus megoldás. Anyagát tekintve készülhet kerámiából, hátsó régióban műgyanta alapú anyagból is (BelleGlass).
Inlay, Onlay
Az inlay, más szóval betét egy fajta “tömés“, amely a hiányzó fogszövetet pótolja, helyre állítva annak anatómiai formáját, rágó képességét, funkcióját.
 Igen tartós és esztétikus tömésfajta.
Akkor célszerű készíteni, amikor a fogszuvasodás, a fogfelszín két vagy több részére kiterjedt, illetve az eltávolításra kerülő tömés melletti szuvasodás érinti a fog egy vagy két, a szomszédos fogakkal érintkező felszínét. Abszolult indikált a régi, nagy kiterjedésű amalgám tömés helyettesítésére, vagy a csücskök pótlására, illetve fedésére gyökérkezelt fogaknál. Nagy előnyének tekinthető, hogy alkalmazásával a megmaradt fogmennyiség megmenthető, megtartható. Betétet készíthetünk még esztétikai indokkal (a rágó fog elszíneződött, a fog struktúrája veleszületetten hibás), ha a fog alakilag nem megfelelő, illetve a rágó funkciója nem kielégítő.
A betéteket hiányzó fogak úgymond pótlására is használhatják. Ebben az esetben a pótfogat a hiányt határoló szomszédos fogakban lévő betétek tartják (un. inlay-jel elhorgonyzott hidak). Ma az elérhető betét típusok közül a funkcionális és esztétikai igényeket, valamint a financiális lehetőségeket figyelembe véve számtalan megoldás kínálkozik.
|